Botrányok idővonala

2026. március 26-án a kormány bejelentette, hogy feljelentést tett Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró ellen — aki a Direkt36 / VSquare munkatársa — kémkedés vádjával, miután Panyi közzétette a Szijjártó–Lavrov hangfelvételeket. Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter kémnek minősítette Panyit a kormányinfón.

2026. március 24-én a Direkt36 közzétette a kampányidőszak egyik legnagyobb bombáját: Magyarország belföldi titkosszolgálata, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) nyomást gyakorolt a Nemzeti Nyomozó Irodára (NNI), hogy — hamis, fabrikált gyermekpornográfia-gyanú alapján — hajtson végre házkutatásokat a TISZA Párton belüli informatikusoknál, Hrabóczki Dániel (Gundalf) és Maróti Tamás (Buddha) lakásain. A valódi cél — a Direkt36 szerint — az volt, hogy egy „Henry" nevű AH-ügynök segítségével behatoljon a TISZA digitális infrastruktúrájába.

2026. március 23-án és 31-én egy nemzetközi oknyomozó konzorcium — a VSquare, OCCRP, The Insider és más szerkesztőségek — nyilvánosságra hozta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter titkos telefonbeszélgetéseinek szövegeit és hangfelvételeit. A kiemelkedő részlet: Szijjártó megígérte Lavrovnak, hogy segít az EU szankciós listájáról levenni az orosz oligarcha Alisher Uszmanov nővérét, Gulbahor Iszmajilovát — amit meg is tett.

2026. március 21-én a Washington Post orosz titkosszolgálati dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország SVR-je (külső titkosszolgálata) tervet készített Orbán Viktor ellen egy hamis merénylet megrendezésére — a cél az lett volna, hogy a kampány témáját a szocioökonómiai kérdésekről a biztonsági narratívákra irányítsa. A cikk szerint az SVR dokumentumot több európai titkosszolgálat is megerősítette.

A 2026-os választásokon kb. 497 000 külföldi — főként határon túli magyar — szavazó kapott postai szavazólapot. Az állampolgárok egy része — köztük magyarok Máltáról, Berlinből és az Egyesült Királyságból is — arról számolt be, hogy a hivatalos szavazólap mellé Orbán Viktor személyes, aláírt kampánylevele is be volt téve a borítékba, amelyben a miniszterelnök a saját újraválasztása mellett kampányolt.

2026. február 9-én a Telex közzétette az egyik legsúlyosabb, választási szempontból is legjelentősebb tényfeltáró cikksorozatát: a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárban dolgozó munkásokat rendszeresen a megengedett határérték 500–1000-szeresét meghaladó koncentrációban tettük ki rákkeltő anyagoknak, köztük N-metil-2-pirrolidonnak és egyéb oldószereknek. A Telex feltárta, hogy egy titkosszolgálati jelentés már 2022-ben rögzítette a munkakörülményeket, és eljutott a kormányhoz — azaz az Orbán-kabinet tudott a problémáról, de nem avatkozott be.

Lázár János építési és közlekedési miniszter 2026. február 1-jén benyújtott vagyonnyilatkozata 47 ingatlant mutatott ki — ennyire ritkán volt szükség pótlapokra, hogy a nyilatkozat elfér­jen: 19 pótlapot igényelt. Az ingatlanportfólió legújabb darabja egy újabb belvárosi lakás volt.

Az AI-alapú dezinformáció és deepfake videók 2026 elejétől az ellenzék — elsősorban Magyar Péter és a TISZA Párt — ellen irányult. Az egyik legtöbbet tárgyalt deepfake-videón Magyar Péter hamisan azt mondja, hogy a nyugdíjak „túl magasak" — ez nyilvánvalóan szintetikus tartalom volt, de a közösségi médiában gyorsan terjedt. Magyar Péter nyilvánosan azzal vádolta a Fideszt, hogy 14 deepfake klipet készíttetett ellene és hozzátartozói ellen.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) — amelyet a kormány 2024-ben hozott létre — 2025 folyamán nyilvánosan azzal vádolta az Átlátszó.hu oknyomozó portált, hogy külföldi érdekeket kiszolgáló hírszerzői tevékenységet végez, és hat konkrét állítást fogalmazott meg az újság tevékenységéről. Az Átlátszó.hu pert indított, és 2025. december 4-én elsőfokon megnyerte: a bíróság megállapította, hogy mind a hat állítás valótlan volt, és a hivatal megsértette az újság jó hírnevét.

Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma OFAC-részlege 2025. január 7-én szankciós listára tette Rogán Antal kabinetiroda-vezető minisztert — ez volt az első eset a történelemben, hogy egy NATO-tagállam ülő miniszterét tette szankciós listára az Egyesült Államok korrupcióért. Az OFAC-határozat szerint Rogán meghatározó szerepet játszott a magyar médiakörnyezet manipulálásában, a titkosszolgálatok politikai célú igénybevételében, valamint kenőpénzek elfogadásában.

Novák Katalin köztársasági elnök 2023 tavaszán, titkosan kegyelmet adott K. Endre-nek, aki a bicskei állami gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét fedezte, aki rendszeres szexuális visszaéléseket követett el az otthon kiskorú lakóin. A kegyelmi döntést a közvélemény elől elrejtették; az eset csak 2024.