EU-s források befagyasztása — ~400 milliárd Ft végleg elveszett
Összefoglaló
Magyarország az EU-val folytatott jogállamisági konfliktusa nyomán körülbelül 18 milliárd eurónyi uniós forrás befagyasztásával szembesült, amelyek között kohéziós alapok, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásai és egyéb fejlesztési pénzek egyaránt szerepelnek. Az Európai Unió 2022 óta fokozatosan fagyasztotta be a forrásokat, arra hivatkozva, hogy Magyarország nem teljesíti a jogállamisági feltételrendszert: ezek közé tartoznak a bírói függetlenség kérdései, a közbeszerzési visszaélések és az alapvető jogok védelme. Az N+2-szabály értelmében — amely szerint az egyes programciklusokhoz lekötött, de le nem hívott forrásokat meghatározott határidőn belül fel kell használni vagy elvesznek — 2026. január 1-jén újabb kb. 400 milliárd forint (~1 milliárd euró) kohéziós forrás veszett el végleg. 2025. júliusban az Euronews arról számolt be, hogy az EU a jogállamisági helyzet terén tapasztalható „nulla előrehaladásra" hivatkozva továbbra is fenntartja a befagyasztást. 2026. február 12-én az EU Bírósága főtanácsnoka kérte a 2023-ban feloldott ~10,2 milliárd eurós kifizetés megsemmisítését, ami azt jelentheti, hogy Magyarországnak vissza kell fizetnie ezeket az összegeket is. A kormány az EU-s forrásveszteségét szuverenitásvédelmi kérdésként kommunikálja — ellennarratívájában az Uniót büntető szándékkal vádolja. Az ellenzék szerint a lezárult kohéziós források olyan infrastrukturális, oktatási és egészségügyi fejlesztéseket tesznek lehetetlenné, amelyekre a magyar állampolgároknak égető szükségük lenne. Az ügy az egyik legjelentősebb gazdasági tét a 2026-os választásokon.
Szereplők
Orbán Viktor
Miniszterelnök